|>350. Szent Márton Cserkészcsapat<|>

:: a cserkészetrol ::

A cserkészet alapelveiről

Sík Sándor nyomán

A cserkészet korunk egyik legnagyobb pedagógiai mozgalma. Jelentôségérôl némi fogalmat adhat ez a néhány adat: Baden-Powell, a mozgalom alapítója 1908-ban néhány fiúval kezdte meg a munkát; 15 év múlva, 1923-ban a világ cserkészeinek száma elérte a két milliót. Az 1924-ben rendezett Jamboree-ra már Magyarország is 140 fônyi csapatot küldött, mely Amerika és Anglia után a harmadik helyet vívta ki a világversenyben; 1929-ben Angliában 850 magyar cserkész mintatábora keltett figyelmet. 1933-ban a Gödöllôn rendezett IV. Világjamboree-ra 52 nemzet cserkészei küldték el képviselôiket. A Cserkész Világszervezet magyar származású, korábbi fôtitkárának 1985-ben megjelent könyve 250 millió cserkészrôl és cserkészetben felnôttrôl tesz említést.

A cserkészet lényege: értékes fiú- és leánytípust akar kialakítani, amely valláserkölcsi alapokon állva, annak gyakorlati követelményeit elkötelezetten vállalva egészségesebb, erôsebb, életrevalóbb és nemesebb a jelen liberalista, pénzimádó, egyoldalú, önzô és céltalan típusainál. Célja -- az alapító szerint -- az istenhitre és a lelkiismeretre épített jellemnevelés, egészséges testedzés és gyakorlati ügyességfejlesztés által a cserkésztörvény és -fogadalom életre váltásával hasznos, értékes és felelôsségteljes emberek nevelése a társadalom számára. A keresztény vallásban gyökerezô etika és a tiszta családi életre való felkészülés, a nemzeti öntudat, a szociális érzékenység, a lovagias szellem, a természetszeretet és annak védelme, a praktikus ismeretek és ügyességek, amelyek a cserkészet tartalmát teszik, mind ismert, kipróbált, régi értékek. Ami új a cserkészetben, az ezeknek az elemeknek zseniális pedagógiai érzékkel való összeolvasztása, szerves, élô egységbefoglalása, mely bámulatos intuícióval a serdülô gyermek tökéletes ismeretére épül, mindenestül kielégíti annak minden irányú igényét, és így megnyeri a fiatalt, hogy önként adja át magát a cserkésznevelônek, harmonikus, erôteljes, becsületes és szociális gondolkodású felnôtté nevelésre. Ezt a nevelést pedig a cserkészetben -- kellô rávezetés, irányítás mellett -- voltaképpen maga a gyermek végzi. Az elkötelezett cserkészet elsôsorban életforma, azaz nem elmélet, hanem merôben gyakorlati valami: elsôsorban önnevelésre való késztetés. Ily módon a fiatalokat élni és cselekedni engedi. Ez ösztönzi a fiút ill. leányt a cserkészetben a legnagyobb erôvel. Az átélés erejével neveli a jellemes embert, éspedig harmonikus gazdagsággal az egész embert: értelmét, akaratát, érzelemvilágát és a testét.

A cserkészet ezen általános vonások mellett nemzeti jelleget is mutat. Így van ez minden nemzetnél, nálunk magyaroknál is. Mindegyiknek megvan -- a közös lényeg, a tiszta cserkészeszmény mellett -- a maga egyéni arculata is. Ezen vezetôk könyve szerkesztôinek is az a feladata, hogy támogatást nyújtsanak a világszerte egységes cserkészeszmékre történô neveléshez, és egyúttal mindahhoz, ami a sajátosan magyar lélek ápolásához elengedhetetlen. A magyar cserkészet mind korai indulása idején, mind most, az újjászervezés utáni évtizedben két irányban is hat:

1. A társadalom értékesebb része felismeri, hogy az önzô és csak a jelennek élô embernél egyénibb, mélyebb, Isten akarata szerinti ,,emberebb emberekre'' van szükség. Az alvó ifjú lelkeket fel kell ébreszteniök, különben teljesen önpusztítóvá válik a nemzet. Az egyéni újjászületés tisztánlátást, önállóságot, gazdag érzelmi világot, de különösen mély vallásos hitet, lelkiséget, erre épülô önuralmat és a jó szüntelen, tevékeny szolgálatát jelenti. Ennek fô eszközei: a cserkésztörvény, a fogadalom, a folyamatosan élt jó cserkészközösség -- és a táborozások.

2. A meg nem rontott ifjú lelkekbôl feltör a vágy: tudatosan magyarnak lenni! Nekünk a gazdaságilag és jogilag jobban szervezett demokratikus országok tapasztalataiból nemzeti tudatunkat a történelmi hagyományainknak megfelelô megoldásokkal, józan ítélôképességgel kell gazdagítanunk. A cserkésztörvények világosan megmondják, milyen legyen a cserkész. De hogyan adjuk meg a krisztusi elveknek megfelelô magyar cserkésztípus definícióját? Milyennek kell lennie a magyar cserkésznek, hogy létjogosultsága legyen a jóléti társadalomban kiüresedett és elvilágiasodott európai társadalomban?

E kérdésekre keressük a választ a következôkben.

Mi a cserkészet?

Nem mindennapi jelenség, hogy egy mozgalom sok évtizeden keresztül se veszítsen vonzóerejébôl. A cserkészet ilyen! Ma a világon mintegy 26 millió fiú és leány vallja magát cserkésznek. Kell tehát, hogy legyen valamilyen ,,titka'', valamilyen vonzereje. Itthon, a magyar cserkészet újjászervezése után is tapasztaltuk, hogy elôre nem várt nagy számban jöttek a fiatalok. Alulról jövô kezdeményezésre egymás után alakultak meg a cserkészcsapatok. Ez annál is meglepôbb, mert 40 éven keresztül mindennek az ellenkezôjét látták, hallották és tapasztalták, mint amit a cserkészet képvisel. A cserkészet az elmúlt évtizedekben, az ateista diktatúra alatt csak álcázva
, mint hittanos közösség, természetjáró vagy evezôs csoport muködhetett néhány elkötelezett vezetô irányításával. Közülük a keresztény szellemu cserkészlelkület ébrentartása és továbbadása miatt mintegy negyvenen börtönbe, sôt egyesek szovjet büntetôtáborokba is kerültek. Cserkésztisztjeink közül páran életüket áldozták fel az Isten, haza és embertársaik szolgálata iránti huségükért.[2]

Mai irányelveink

Amikor a mai cserkészet célját, nevelési elveit kívánjuk ismertetni, akkor nem szabad szem elôl téveszteni a következôket:

1. Meg kell ôriznünk a régi magyar cserkészet valláserkölcsre épülô, értékes és örök érvényu hagyományait.
2. Követnünk kell a Cserkész Világszervezet mindenütt elfogadott alapelveit.
3. Figyelembe kell vennünk a mai gyermekek sajátságait, az ôket ért hatásokat, érdeklôdésüket és vágyaikat, ha azok helyesek és kielégíthetôek.
4. Ügyelnünk kell az értékét és erkölcsét vesztett mai társadalom mostani hatásaira, ugyanakkor a cserkészettôl várt jogos igényekre és legfôképpen a sajátos magyar feladatokra.

Lehet, hogy a felületes szemlélô nem lát különbséget pl. a turistatevékenység, a vízi életet muvelô sportegyesületek, a honismereti szakkörök vagy akár a hitéleti és a környezetvédô egyesületek között. Mindenki olyannak látja, amilyen oldalról nézi. A felsorolt értékek -- és még más dolgok is-- mind benne
lehetnek a cserkészetben, talán benne is kell lenniök, de mégsem azonosak vele.

A cserkészet meghatározása és alapelvei

A cserkészet lényegét közelítsük meg a Cserkész Világszervezet és a Magyar Cserkészszövetség Alapszabályának elfogadott meghatározásával:

A cserkészet a fiatalok önkéntes, politikamentes, vallásos, ifjúságnevelô mozgalma, mely megkülönböztetés nélkül nyitva áll származásra, fajra, vallásfelekezetre való tekintet nélkül, az alapító által meghatározott alapelvek és módszerek szerint mindenki elôtt.

A cserkészet célja:

A fiatalok támogatása abban, hogy kibontakoztathassák teljes fizikai, szociális, szellemi és lelki adottságaikat, hogy jellemes egyéniségként egyházuknak, a helyi közösségeknek, a nemzetnek és az emberiségnek értékes, hasznos és felelôsségteljes tagjai legyenek.

A cserkészet világszerte azonos alapelvek szerint muködik:

1. Isten iránti kötelesség (saját hite szerinti vallás gyakorlása).
2. Kötelesség mások iránt (az embertársaknak és hazájának önzetlen szolgálata).
3. Kötelesség önmagával szemben (saját jellemének, lelki és testi adottságának fejlesztése).

E három irányú, mégis összefüggô kötelesség teljesítésére a cserkészek az egész világon fogadalmat tesznek. Fogadalmukat önként teszik és teljesítik. Törvényeik és fogadalmuk az egész világon -- elvben -- azonosak, ha fogalmazásukban a nyelvi sajátságok és egy-egy nép gondolatvilága miatt lényegtelen eltérések fel is fedezhetôk, szövegük és értelmezésük mindenütt még ma is az alapító Baden-Powell gondolatain nyugszik.
A Magyar Cserkészszövetség Alapszabálya a cserkészet alapelveit így fogalmazza meg:

Istenhitre alapozott neveléssel rávezetni a fiatalokat a lelki és szellemi értékek megbecsülésére, életükben és környezetükben azok megvalósítására.

Sajátos cserkészmódszerek

A célok megvalósítására sajátos és egységes módszerei is vannak a cserkészetnek:

1. A cserkészfogadalom és -törvények.
2. A cselekedve tanulás.
3. Az ôrsi rendszer.
4. A fokozatos és vonzó (élmények gazdag) programok.

Ezen módszerek részleteirôl is külön kell majd szólanunk. Most csak annyit, hogy a fenti elvek az egész világon azonosak ugyan, de a cserkészek tényleges programja, feladatai mégis mindenütt mások.
Egy eszkimó cserkészcsapat programja és módszere nem lehet azonos az Egyenlítô táján muködô cserkészekével. Más feladathoz más megoldások szükségesek. Így tehát a rugalmas alkalmazkodást minden országnak figyelembe kell vennie.
A Külföldi Magyar Cserkészszövetség által nyújtott program például -- bár sok mindenben azonos a mienkkel, mégis -- eltérô, mert más a hazánkon kívül élô magyar cserkészek környezete, és ebbôl fakadóan mások a feladatai.

A cserkészet -- tehát -- nem sportegyesület, nem úttörômozgalom, nem turistacsoport vagy egyszeru kiránduló társaság, hanem valláserkölcsi alapokon nevelô (nem oktató!) mozgalom, életforma, közösség, mely a fiatalok lelkiismeretére épülô állandó önnevelésre nyújt lehetôséget, miközben az elsajátított ügyességeknek mindjobban hasznát veheti a családban, iskolában, munkahelyen vagy bárhol, ahol dolgozni, másokon segíteni lehet.
A cserkészet céljai között egyes országokban szerepelhet az értékes, hasznos és felelôsségteljes ember nevelése, és még sok minden más. Nekünk magyar cserkészeknek elsôrendu feladatunk volt és maradt is az elkötelezett vallásos hitre épülô jellemnevelés és a magyar nemzeti öntudat ápolása és növelése, anélkül hogy ez bárki ellen irányulna. Már a mozgalom elsô indulása körül megfogalmazódott az (Isten akarata szerinti) ,,emberebb ember és magyarabb magyar'' célkituzés, ez ma sem vesztette el értelmét és nagy jelentôségét. Az Isten és a magyar nép elkötelezett szolgálata mellett minden más csak másodlagos feladat lehet.

2004-05-01