Tum diu discendum est, quam divu vivas.

350. Szent Márton
Cserkészcsapat

:: foglalkozások ::

A cserkészfoglalkozás

A raj és csapat összejövetelek

A kirándulások

  A cserkészfoglalkozás

A tulajdonképpeni cserkészélet maga a csapat. A programok, amelyek változatosságukkal, céljaikkal mind - mind az egyénre próbálnak hatni, belekapcsolják a cserkészt egy muködő rendszerbe.

A cserkészet legalapvetobb pedagógiája a „cselekedve tanulás”, legyen szó fogalomtételről, túráról, foglalkozásról, ünnepélyrol, nyári táborról. Összességében mindegyik rendezvény magára a cserkészre, mint fejlődő jellemre próbál hatni.

A „cselekedve tanulás” egyik leghatékonyabb iskolája az őrsi foglalkozás. Mint már az előzőkben megírtam az egész cserkészet alapját az őrs képezi. Az őrsvezetők és vele együtt a cserkészek alkotják azt a kis családot, melyből aztán a cserkészcsapat felépül. Amikor foglakozásokról beszélek, akkor elsősorban az őrsi foglakozásokra kell gondolni. Ezeket az őrsvezető előre elkészített havi munkaterv szerint vezeti le. Általában ezekre a foglalkozásokra heti egyszer kerül sor. Ezek pénteki napok, amikor egyik gyereknek sincs már plusz programja. Felszabadultak, nem kell a következő napi iskolai tevékenységére gondolnia. Az összejövetelre, nemcsak a csapatotthon jöhet számításba, elképzelhető egy kirándulás, egyik gyerek szobája, a város valamely csöndesebb parkja. Lényeg az, hogy

hangulatos és bensőséges legyen.

Az összejövetel anyaga általában a vezető által meghatározott próbaanyag szerint épül fel. A vezető egyénisége, a körülmények kölcsönös hatása, a változatosságra való törekvés, különlegessé teheti az összejöveteleket. Az az őrsvezető, aki népi kultúrával foglalkozik szabadidejében a foglalkozások zömében is e tárgykör köré építi foglalkozása vázát. Időtartalma 60-90 perc, ennél hosszabb nem is jó, mert a gyerekek belefáradnak.

A foglalkozások elején történik az adminisztráció, közösen imádkozik az őrs, s megkezdik a tényleges kiképzést. Ez a cserkészpróbák elméleti és gyakorlati anyagából áll (pl.: magyarságismeret, térképészet, növény- és állatismeret, rovásírás), vagy valamely ügyességi feladatból (pl.: kötélcsomózás, sátorverés, őrsi főzés), melyre a cserkésznek a kiránduláson, a cserkészéletben szüksége lehet. Alapvetően akkor a legeredményesebb, ha a vezetőügyes módszerekkel, játékosan adja le a napi anyagot. Így válik az oktatás verbális közlésénél értékesebb, maradandóbb ismeretté.

A kiképzést követi az addig tanultak ismétlése. Ennek célszerű formája a kérdés-felelet, vagy a versenyszerű megválaszolás. Végül a sok megtanult ismeret után jön a szórakozás. Ez maga a feszültség levezetésének, önfeledt kikapcsolódásnak az ideje. Játszik az őrs, hogy az ott megjelentek jól érezzék magukat. Ugyanakkor a játék közben nevelődnek, önuralomra és egymás iránti tenni vágyásra.

A raj és csapat összejövetelek

Az őrsi összejövetelek után essék még szó a raj- és csapatösszejövetelekrol. Melyeknek nem csak a Szent Márton Cserkészcsapatnál, de más csapatoknál is fontos építo szerepe van.

Mint az előzőekben láttuk az őrsi összejövetel elsősorban az őrsi élet kialakulását szolgálja, a próbák megtanításának helyszíne. A raj és a csapat összejövetele az őrsi kiképzési munka kiegészítése, magasabb szinten való összefogása. A rajfoglalkozást az őrsi munkatervekkel összhangban lévo rajmunkaterv alapján, a rajvezető illetve rajparancsnok, a csapatösszejövetelt a csapatparancsnok vezeti. A rajfoglalkozásokra kéthetente a csapatfoglalkozásokra havonta kerül sor.

A foglalkozások a résztvevők életkorához, igényeihez igazodnak. A kiscserkészeknél a játék, a cserkészeknél - rovereknél a komoly kérdések megbeszélése a viták, és a gyakorlati képzés kerül előtérbe.

Tapasztalataim alapján azt lehet mondani, hogy akkor jó az összejövetel, ha nem csak a próbák anyagát veszik számba, de a cserkészek kívánságához is igazodnak. Szívesen látják a gyerekek azt, ha az ő igényeik, kéréseik is meghallgatásra találnak. Az összejövetelek a gyerekek nagy száma miatt (raj létszám kb. 30 fő) változatosnak kell lennie. Nem jó, ha csak a vezető szerepel, hanem a gyerekeknek is hozzá kell tenni az összejövetelek színesebbé tételéhez pl.: meghallgatjuk beszámolójukat az elmúlt héten végzett jótetteikrol.

A raj- és a csapatösszejövetelek a közösségi élet vonzó és érdekes részei. .. Ez az a hely, ahol a csapattudat kialakul. Sokszor a más őrsben lévő cserkészek itt találkoznak egymással. Lehetőség nyílik a próbák anyagának ismertetése után a megszerzett tudásról játékos verseny formájában számot adni.

Végül helyet kap a szórakozás. Így például a nagyobb létszám lehetővé teszi a népdal, néptánc tanulást is.

Idejét tekintve a raj- és csapatfoglakozásoknak nem szabad 90 percnél hosszabbnak lennie, és kéthetente célszerű megtartani őket.

A Szent Márton Cserkészcsapatnál minden hónap második és negyedik vasárnapján kerül sor a rajfoglakozásokra, mely foglakozásokat a különpróbák követik. Néhány szóval szeretnék a különpróbákra is kitérni.

A nevezett csapatnál két különpróba közül választhatnak, érdeklődésüknek megfelelően a cserkészek: regösség, elsősegély.

Mind a két próba szerepel, mint közhasznú tevékenység a Magyar Cserkészszövetség Alapszabályában, s mindegyik próbát munkaterv alapján a szakterületet legjobban ismerő cserkész vezeti.

Az elsősegély különpróbát egy doktornő vezeti. A próba célja a gyors, lehetőségekhez képest szakszerűéletmentés.

A regös különpróbát pedig néptáncosok vezetik. A regös cserkészek célként tűzték ki a népi értékek jobb megismerését. Így például: néptánc, néprajz, kézművesség, népdalok.

A kirándulások

A kirándulásoknak óriási nevelő hatása van. A kirándulásokon nekünk cserkészvezetoknek lehetőségünk nyílik arra, hogy az otthon tanultakat bemutassuk. A cserkészeknek pedig jó alkalom az ismeretek begyakorlására. Az a tudás melyet előadás hallgatásával szerzünk csak 10%-ban raktározódik el, a begyakorolt, kipróbált tudásnak 70%-a rögzül. A kirándulásokon elsajátíthatók a főzés alapismeretek, tábortűz gyújtás formái, térképészet, növény-, állatismeret stb..

A közösség „összekovácsolása”, a kirándulások legfőbb értéke. Fontos, tehát hogy a túra jól előkészített, tervszerű legyen.

A kirándulásokon lehetőség nyílik az újonc cserkészek jobb megismerésére. Távol a megszokott környezettől jobban kitunik melyek a jó tulajdonságai a gyerekeknek, s melyek azok a jellembeli hibák, melyeket orvosolni kell.

A Szent Márton Cserkészcsapatnál minden hónapra esik egy túra. Ahol az útvonal kiválasztás, a programmegbeszélés az őrsvezetok és a csapatveztők közös feladata, figyelembe véve az életkor szerinti megoszlást. Egy túra csak akkor sikerülhet, ha a vezetőség a legapróbb részletekig megbeszélte a programot, ha a cserkészek is tisztában vannak a kirándulás céljaival, s megfelelően pakolták össze a felszerelést.

Más lesz a túra az évszakok, sőt a napszakok szerint is, illetve, hogy otthonról vagy távolabbról vezetjük őket. A kirándulás igazi szabadban való élet, ismeretek begyakorlása, néhány óra eltöltése a friss levegőn.

Az ismeretek begyakorlására hivatott túra programja a következő: a terepre érkezés után a délelőtt a tanultak begyakorlásával folytatódik (tűzrakás, főzés, morze, elsősegély, térképészet), majd ebéd után kezdetét veszi a játék. Ami általában számháború vagy egyéb kedvelt csapatjáték. Végül a terület rendbetétele, összepakolás után következik a hazautazás.

2004-04-20